A naptól a földig a fénysugarak kb. nyolc perc alatt jutnak el. Ha egy képzeletbeli Isten-teremtette kéz csak úgy elvenne az egyiptomiak és még sok más kultúra által Istennek tisztelt Napunkat, te még nyolc percig teljes mértékben abban a valóságban élnél, hogy ott van. Az éjszakai égbolton olyan csillagokat is látsz (vagy legyen szó bármilyen égitestről) [mikor inszomniás, bulimiás perceidben, hátfájdalmad miatt az égre nézel] amelyek már nem léteznek mert annyira messze vannak, hogy ameddig a fényük a fejed optiaki eszközén keresztül az agyadba jutnak, már régen fehér törpévé , fekete lyukká, neutron csillagokká ill. csillagközi gázfelhőkké stb lettek. Az orrod előtt levő tárgyak is [úgy, ahogy azt te látod] már csak a múlt. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor egyáltalán
létezik-e a világ, amit látsz??.. Nem! Csupán létezett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése